Duna-Ipoly Nemzeti Park
Igazgatósága
1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 52.
Tel.: 1/200-4066

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Magyarország egyik legfiatalabb nemzeti parkja. Területe 59.295 ha, ebbõl 8.417 ha fokozottan védett. A nemzeti parkot olyan, már régebben védett területek alkotják, mint a Pilisi Tájvédelmi Körzet, a Börzsönyi Tájvédelmi Körzet kiegészülve a Duna és az Ipoly völgyében található más értékes területekkel. A létesítés kiemelten fontos célja a folyóknak és mellékágaiknak, a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek a megóvása, az erdõk, a termõtalaj és más megújuló természeti erõforrások védelme. Mûködési területén országos jelentõségû védett területként a Nemzeti Park mellett jelenleg 7 Tájvédelmi Körzet és 28 Természetvédelmi Terület található, melyek kiterjedése összesen közel 118 ezer ha.

A Rakottyás-patak a Börzsönyben
A Rám-szakadék szurdokában

A Dunába, illetve az Ipolyba ömlõ patakok, valamint a Pilis karsztvízkészlete kiemelkedõ jelentõségû víztani értéket alkotnak. A felszín alatti kincsekhez tartoznak a barlangok is, melyekbõl a Pilisben több mint 200 található - a legismertebbek a Leány-, a Legény- és a Sátorkõpusztai-barlang -, de a Visegrádi-hegységben és a Börzsönyben is elõfordulnak. A Börzsöny leginkább várairól nevezetes, de a vizek hegysége is: három nagy patakját 335 forrás táplálja, melybõl negyvennél több 600 m fölött ered. A Visegrádi-andezithegységben a Holdvilág-árok és a Rám-szakadék vadregényes szurdoka éppoly lenyûgözõ, mint a szél, a fagy és víz formálta Thirring-szikla és Vadálló-kövek. A nemzeti park csaknem egész területére jellemzõ a többé-kevésbé zárt erdõtakaró.

Rendkívül összetett növényzetét az ártéri növénytársulásoktól a homokpusztagyepeken keresztül a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig gazdag változatosság jellemzi. Ritka növényei a magyarföldi husáng, különbözõ kosborok és tárnicsok. Jellemzõ fajai a réti iszalag és a csikófark. A pilisi len a világon sehol máshol nem fordul elõ.

Pilisi len
Foltos szalamandra

Állatvilágát sok más mellett ritka endemikus csigafajok, a bödöncsiga és a rajzos csiga alkotják. A rovarok közül megtalálható itt a fûrészlábú szöcske, a fóti boglárkalepke, de találkozhatunk számos kétéltûvel és hüllõvel, a foltos szalamandrával és a pannon gyíkkal is. Értékes bennszülött halfaja a Petényi-márna. Igen gazdag madárvilágának ragadozói közül kiemelkedõ jelentõségû a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állománya. Él itt továbbá fekete gólya, fehérhátú fakopáncs, rétisas, bukóréce. A barlangokban népes denevérkolóniák élnek: csonkafülû denevér, nagyfülû denevér, pisze denevér. Több védett cickány- és pelefaj, hiúz és vidra is él e területen.

Legfontosabb kultúrtörténeti értékei: a visegrádi palota romjai, a visegrádi fellegvár, Drégely várának romjai; jelentõs számú római kori építészeti, régészeti emlék, híd- és õrtorony-maradvány; de ide tartozik a szentendrei skanzen is.

Drégely várában
Ha ennyi nem volt elég, a minisztériumban biztosan többet tudnak ...

Vissza a kezdõlapra
Megy a csiga hazafelé ...

Vissza a nemzeti parkok listájához
Honnan is jöttem?

A Fertõ-Hanság Nemzeti Parkhoz
Hova is megyek?