Duna-Dráva Nemzeti Park
Igazgatósága
7625 Pécs, Tettye tér 9.
Tel.: 72/213-263
A Duna-Dráva Nemzeti Park 1996. április 11-én létesült 49.479 ha nagyságú területen, melyből 4.200 ha fokozottan védett. Nagyobb tájegységei: Gemenc, a Sárköz, az Ormánság, a Dráva mente és Belső-Somogy. A nemzeti park egyes területein az atlanti-, a hegyvidéki-, a balkáni- és a kontinentális flóraelemek keveredése különleges növénytársulások létrejöttét eredményezte. A folyamszabályozási tevékenység következtében a folyókban a víz sebessége jelentősen felgyorsult, a meder egyre mélyebbre vágódott és már csak a nagyobb áradások alkalmával öntötte el az egykori ártereket. A vízjárás megváltozása komolyan károsította a folyó menti élőhelyeket. Az ártéri keményfaligetek és puhafás galériaerdők aránya töredékére csökkent.
Az egyik utolsó európai folyó, amelynek síkvidéki szakaszait az emberi tevékenység még nem alakította át a Dráva, melynek vízminősége is kiemelkedően jó. A folyó menti holtágak, morotvák és kisebb tavak különleges értéket képviselnek, mert újraképződésüknek a folyószabályozások óta nincsenek meg a feltételei. Jellemző növénye a fehér tündérrózsa, a tündérfátyol és a sulyom. A folyó mentén húzódó különböző ligeterdőkben ritka növényfajok találhatók: a nyári tőzike, borostás sás, ligeti szőlő, fekete galagonya, valamint a Magyarországon kizárólag itt élő a csermelyciprus. A kivágott ligeterdők helyén kialakult mocsárrétek ritka faja a kockás kotuliliom, a réti iszalag, a szibériai nőszirom és a csátés sás.
A Drávát értékes, természetvédelmi kincsekben bővelkedő táj kíséri. Belső-Somogy savanyú kémhatású nedves talaján, hazánkban pusztulóban lévő növénytársulások és fajok maradtak fenn. Ilyen fajok például a tarajos pajzsika, a királyharaszt, a gyapjasmagvú sás és a sárgaliliom. Az Ormánság idős bükköseiben és gyertyánnal elegyes bükköseiben vörös és barna kánya, valamint holló fészkel. Zákány és Őrtilos vidékén olyan ritka növényfajok élnek, mint a hármaslevelű fogasír, a pofók árvacsalán, a hármaslevelű szellőrózsa, az osztrák zergevirág, a tündérfürt és a nyugati csillagvirág.
A nemzeti park állatvilága különösen gazdag. A rovarfajok közül kiemelésre méltó a Platyphylax frauenfeldi a világon egyedül csak a Drávában élő tegzes faj. A kétéltűek és hüllők tömegesen fordulnak elő. A madárvilág legkiemelkedőbb tagjai: az alsó-dunai ártereken Európában egyedülállóan nagy állománysűrűséggel fészkelő fekete gólya, a fokozottan védett rétisas és kerecsensólyom, valamint a közelmúltban visszatelepedett kis csér.
A Dunán és a Dráván vadrécék a vadludak tízezrei állomásoznak vonulás közben évről évre. A gémféléknek, kócsagoknak, bakcsóknak a holtágak és morotvák biztosítanak kiváló táplálkozási lehetőségeket. Az öreg erdők optimális élőhelyi feltételeket kínálnak a denevéreknek, a nyusztnak, a vadmacskának, a vaddisznónak és szarvasoknak, melyek közül a gemenci és karapancsai gímszarvas populációk a trófeaminőség alapján világhírnévnek örvendenek.
A nemzeti park vendégei a gyalogtúrák mellet kishajón, kisvasúton utazva is ismerkedhetnek a táj szépségeivel. A Barcsi Ősborókásban tanösvény segíti a tájékozódást. A park területén található a Mohácsi Történelmi Emlékhely, valamint a mattyi Madár Emlékpark (Pantheum Aviumban), ahol a hazánk területéről az utóbbi száz év alatt kipusztult madárfajok kopjafái láthatók. Történelmi emlékekhez kapcsolódó hagyományápoló februári rendezvény, a mohácsi busójárás, de sok vendég látogatja a Szekszárdi Szüreti Napokat és a decsi Sárközi Napok is.
Megy a csiga
hazafelé ...
Honnan is jöttem?
Hova is megyek?