Megúsztuk!

Tizennyolcan a csongrádi pedagógusok közül megúsztuk. Majdnem szárazon. A pedagógus-lelemény azonban megoldatta velünk, hogyan jussunk Makóra egy órán belül a megrendelt busz nélkül. Mert mi nagyon meg akartuk úszni. Talán mindenki más-más meggondolásból: mert a tavalyi is nagyon jó volt, mert így magánemberként is jobban megismerhetjük egymást, csapat leszünk, a verseny izgalma miatt, a mozgás öröméért, mert így a szombati bevásárlást is megúszhatjuk, kíváncsiságból, hogy tudunk-e még úszni… Ki tudja, ki miért, de a városból 18-an - és még a kísérő családtagok - március 23-án elindultunk a II. Országos Pedagógus Úszóversenyen Makón.

A tavalyi szentesi verseny után, amelyen még csak batsányis tanárok indultak, úgy döntöttünk, városi csapattá kovácsolódunk. Néhányan már a melegítéskor visszasírtuk a szentesi 33 méteres medencét, és bántuk, hogy a tavalyi fogadalmakat - jövőre készülök a versenyre, eljárok rendszeresen úszni, belefogyok a fürdőnadrágomba, nem csak napozni fogok a Körösön… - nem tartottuk be. Persze voltak közöttünk alaposan felkészültek és edzettek, amit a sok elnyert érem is igazol. Csapatunk több mint fele állhatott a képzeletbeli dobogóra, néhányan többször is. Pedagógusként gyakran mondjuk a tanítványoknak, hogy a részvétel a fontos, mégis büszkék vagyunk, hogy megnyertük a legtöbb versenyzőt toborzó városnak járó kupát is.

Valamennyien jól éreztük magunkat, s biztatjuk a csongrádi pedagógusokat, jövőre nevezzenek velünk ők is, hiszen mozogtunk, példát mutattunk tanítványainknak, bizonyítottunk magunknak:

Borda Zsolt, Cseri Gábor, Cseri Gáborné, Cs. Fehér József, Dragon Tibor, Gémes Zsolt, Kiss Attila, Kisteleki Klára, Marton András (pedagógusjelölt), Molnár Imre, dr. Nádudvari Tibor, dr. Nádudvari Tiborné, Pászti T. Edit, Petrity Rudolf, Sebők János, Szabadkai Attila, Szabó László, Ujvári Nóra