Naplórészletek Transy-től

 

Október 15.

16 éves vagyok, de nem érzek semmi változást. Nem potyognak csillagok az égből a fejemre, hogy "Transy, boldog szülinapot, örülünk Neked!" Nem, dehogy. Tényleg, mondta már ma valaki, hogy Isten éltessen?!

Jól van, megbocsátok, csak azt áruljátok el, mit tegyek, hogy befogadjatok?

Ezen töprengve több lehetőség kelleti magát előttem.

  1. Hogy a lányok befogadjanak, használjak fekete, UV-fényben nem világító betétet? + akkor a Danit is megkaphatom magamnak, ha jól utánzom az oroszlánt szögegyenes, hosszú hajammal = elvetve.

  2. Fogadásból átúszom a medencét meztelenül. Ţ Hol van itt medence? Ţ Legyen tornaterem? Békaügetésben? Ţ Röhögés lenne, mivel mindenki arra gondolna, hogy a béka lekörözne = elutasítva.

  3. Építsek hóembert, amíg alszotok? S ha túl jól sikerül? Minden apró részlet hasonlítana, ezért az ijedtségtől szívrohamban eltávoznátok az élők sorából = nem jó.

(megjegyzés: tükörbe minden nap néztek és még mindig éltek. Ez fura!)

Hát, nem jó ez így sehogy! Erre aludni kell!

Október 19.

Ma, ahogy hazaértem a suliból, rettenetes kép fogadott szobám falán. Egy kövér nő látható rajta, vagyis inkább nadrágból kilógó "felesleges többletei". Közben egy terített asztal iszkol előle, rémült fejjel. (Ja, a képet ma reggel tettem ki saját kezűleg, hogy arra emlékeztessen, milyen ne legyek.)

Hál' Istennek az étvágyam is egyből megszökött, de az ajtót nyitva feledvén, a konyhából nyálcsorgató illatok szálldostak felém. Mit tegyek? (Azt hiszem, rólam nem a gondolkodó embert, hanem a tanácstalanság leányzóját lehetne megmintázni. Sajna, múzsának sem leszek jó, művész híján.)

Október 24.

Mostanában olyan magányosnak érzem magam. Jó, ha sziget lennék, tetszene ez az életforma, de így! Most a tükröt bámulom, hátha felel (varázsige nélkül is). Szemközt egy hétköznapi szemöldök ráncolja magát, pont olyan színű, mint a barna haj, mely úgy lóg, mint az eső lába az ablak túloldalán. Talán lehetne vele valamit kezdeni! - csillantja fel magát a reménysugár agyam hátsó zugában. De gyorsan megfakul, amint régi, hajmeresztő vagy inkább hajcsüngető emlék jut eszembe.

A 14. szülinapomon is egy "hozzáértő" fodrász kezére adtam magam, hogy spiráldauert varázsoljon (megfelelő készlet híján). Cél: a 8 éve szeretett személy figyelmének felkeltése, majd szívének meghódítása.

Keserves 4 óra után a derékig érő gesztenyebarna hajam helyett fakó, tincsenként összetapadt őrület meredt rám a tükörből.

Mikor kétségbeesve hazatámolyogtam, még egyetlen, hűséges ebem is nyüszítve szaladt előlem, szívem szerelme pedig hozzáértő módra megjegyezte, hogy jobban jártam volna, ha a nullás géppel randevúzok.

Tehát ennél jobb fodrászt kell felkutatnom (tű a szénakazalban?)

Mielőtt elfelejtem, csináltam magamnak e-mail címet: transy99@freemail.hu. Szeretnék sok emberrel levelezni, s ha nem is jön össze, legalább volt egy jó élményem, mert számítógépezés közben egy nagyon helyes srác ült mellém. Magas, barna haja van, és még azt is megkérdezte, segíthet-e. (Átkoztam magam, miért értek olyan jól a gépekhez, tehát válaszom nemleges kellett, hogy legyen.) A srác elment és magával vitte ábrándjaimat is, melyekről most nem nyilatkozomź Legközelebb női praktikákat vetek be. (Ezzel kapcsolatban már 3 könyvet átbogoztam, köztük egy varázslással kapcsolatost is.) A trükkökről és tippekről majd legközelebb!

(folytatjuk)