1997 március - most a kerékpározás következik. Találkozó szombaton
reggel 8 órakor a gimnázium előtt. Ennyiből állt a szervezés, a
többit közösen találtuk ki. Az egyik oszlopos túrázónk lebetegedett,
és úgy gondoltuk, hogy bemelegítésnek őt látogatjuk meg Tömörkényen.
Csongrádról Felgyőn és Csanyteleken át közelíthető meg ez a kis falu.
A kb. 20 km út megtétele indokolta, hogy meg is pihenjünk egy kicsit,
így elfogadtuk a szíves vendéglátást. Kóláztunk, ropiztunk egyet,
majd búcsúzóul mindenki vihetett haza egy kis saját termésű padlizsánt.
Persze hozzá kell tenni, hogy utunk még nem Csongrád felé vezetett.
Gondoltunk egyet, és Pálmonostora irányába indultunk. Azt terveztük,
hogy megnézzük a Péteri Tói
Madárrezervátum
bemutatóhelyét. Kora tavasz volt, és a költözőmadarak még nem jöttek
vissza, így sajnos elég kihalt volt a táj. Találtunk egy magaslest
is, ahonnan körbenézhettünk, de távcső hiányában így sem láttunk
sokkal többet.
Még mindig mentünk egy kicsit tovább, egészen Kiskunfélegyháza
határáig, mindezt szőlők között, homokos vidéken, ami eléggé
lelassította a tempót. Nagy szerencsénkre éppen beértünk a városba,
amikor az egyik fiúnak defektes lett a biciklije. Nem is gondoltuk,
hogy találunk ilyenkor szervizt, de az egyik közeli utcában egy
idősebb bácsi beragasztotta a kilyukadt gumit. Legközelebb mi is
hozunk magunkkal erre alkalmatos felszerelést.
A "művelet" kissé sokáig tartott, és ráadásul még a nyári időszámításra
való átállás sem történt meg, így aztán sötétben érkeztünk Csongrádra.
Ennek ellenére még nem volt túl késő, és mielőtt szétszéledtünk volna,
és mindenki hazafelé vette volna útját, beültünk a cukrászdába egy
közös süteményevésre.
Egyik-másik szülő már izgult egy kicsit, mert azt ígértük, hogy
sötétedés előtt megérkezünk. Mindig közbejöhet valami váratlan dolog,
és lehet, hogy olyan helyen járunk, ahol még telefon sincs a közelben.
Ebből azt a tanulságot szűrtük le, hogy ha egy mód van rá, legközelebb
a gumiragasztó mellett mobiltelefont is viszünk magunkkal, hogy bárhol
és bármikor elérhetők legyünk.
|
