Várkút

1997. május 1 - 3.


    1997. május elseje volt, hajnali 5 órakor gyülekező a csongrádi vasútállomáson. Irány Eger, majd onnan Várkút. Legjobbnak láttuk, ha "eltűnünk" három napra ezen a négy napos hétvégén.

    Már 11 órára beérkezett a vonatunk, ahonnan átsétáltunk a buszmegállóba, és rövid várakozás után felszálltunk a Várkút felé tartó járatra. A busz nem vitt egészen a turistaházig, így még kb. 3 km gyaloglás várt ránk a bekötőúttól.

    Előre megrendelt szállásunkat elfoglaltuk, megismerkedtünk a környékkel és a helyi "lakosokkal". Megebédeltünk a hozott szendvicsekből, majd a gondnok kíséretében felmásztunk a közeli Várhegyre. Kérésére egy nemzetiszínű zászlót tűztünk ki a legmagasabb fa tetejére ünnepünk tiszteletére.

    A házunk előtt jól látható irányjelző táblák tájékoztattak bennünket a környék látnivalóiról, és arról, hogy azokat mennyi idő alatt érhetik el a gyalogos turisták. Tűzrakóhely is volt, de mi erre sajnos nem készültünk, így nem tudtunk sütni-főzni. Megrendeltünk másnapra egy kétfogásos vacsorát, amit a házi konyhán készítettek el.

    Első nap este még energiánk teljében voltunk, és vacsora után éjszakai túrára indultunk. Felszerelkeztünk zseblámpával, és elindultunk a Nagy-Egedre, hogy a Dobó István-kilátóból megcsodálhassuk a kivilágított Egert. Vissza a Tiba-kút felé mentünk. Ezután a kiadós 8 km-nyi "séta" után mindenki fáradtan ájult be az ágyba.

    Vasárnap reggel elindultunk az egész napos túrára, amely a következő útvonalat jelentette: Várkút - Vasbánya-tető - Török úton Büdös-kút-tető (Völgyfő-ház) - Odorvári-rom - a Hór-völgyön át Bükkzsérc - Novaji-kunyhó - Vasbánya-tető - Várkút.

    Ez után a majd 30 km után valóban jól esett a 7 órára rendelt, de 8-kor tálalt gulyásleves palacsintával. Fáradtságunk ellenére felvetődött a kérdés, hogy lesz-e éjszakai túra. Sötétedés után néhányan még elsétáltak a turistaháztól 2,5 km-re levő Síkfőkútra, és teli élményekkel tértek vissza.

    Már ez alatt a másfél nap alatt is elég sok km-t tettünk a lábunkba, mégis akadt néhány lelkes ifjú, aki fakultatív program keretében a hazautazás reggelén besétált Egerbe, ami 10 km-t jelentett. A többiek autóbusszal szállították el csomagjainkat. megbeszéltük, hogy a várnál találkozunk 1 órakor, és akkor még mindig marad 2 óra a vonat indulásáig.

    Sikerült is az időpontokhoz tartani magunkat, így egy kis sétára még mindenki elmehetett, majd közösen kibaktattunk a vasútállomásra. Szerencsésen elértük vonatunkat, és kellemesen elpilledve zötyögtünk hazáig.

   

Eme esetet lejegyezte (az saját néző pontya szerént):
Bujáki Olga

Vissza a kezdőlapra
Megy a csiga hazafelé ...

Vissza a gyalogtúrák listájához
Jártak ezek máshol is?

Megnézzük a képeket is?
Megnézzük a képeket is?