A börzsönyi vetélkedő kérdései

Börzsöny (Királyháza) 1999. március 12 - 15.

1. kb. 600 km2
2. kb. 1200 km2
3. kb. 1750 km2

1. A Duna, az Ipoly és a Vértes
2. A Duna, az Ipoly és a Nógrádi-medencén túl a Cserhát
3. Délen a Duna, keleten a Mátra, nyugaton a Visegrádi-hegység

1. Komárom-Esztergom, Nógrád és Fejér megye
2. Nógrád és Komárom-Esztergom és Pest megye
3. Nógrád és Pest megye

1. Király-hegy 996 m, Csóványos 938 m, Nagy-Hideg-hegy 864 m
2. Csóványos 995 m, Várbükk 942 m, Magas-Tax 839 m
3. Csóványos 938 m, Nagy-Hideg-hegy 864 m, Nagy-Inóc 826 m

1. 540 m hosszú, és óránként 500 embert képes szállítani
2. 950 m hosszú, és óránként 1500 embert képes szállítani
3. a Csóványoson nincs is sílift

1. Csóványos 938 m, Magyarország harmadik legmagasabb hegycsúcsa
2. Bálványos 956 m, pontosan ilyen magas a Bükkben található hasonló nevű csúcs (Bálvány)
3. Nagy-Hideg-hegy 938 m, Magyarországon itt a leghidegebb az évi középhőmérséklet (7,7 ⁰C)

1. pusztai huták, szokolok, galybalyag, zamesze
2. magyarföldi husáng, tárnicsok, kosborok
3. zárdai keltike, ősmagyar gyógyfű, hegyi boglyarakó

1. Soha nem is létezett ilyen tájvédelmi körzet.
2. 1968-ban, 57 950 hektáron, melyből 17 897 hektár fokozottan védett
3. 1978-ban, 17 897 hektáron, melyből 2166 hektár fokozottan védett

1. II. Rákóczi Ferenc, később a szász király udvari festője. 1745-ben hunyt el Drezdában.
2. Az első magyar származású pápa, aki XIII. Pius néven tevékenykedett 92 éves koráig.
3. Filozófus, matematikus, fizikus, aki Pascal nevelője és házitanítójaként élt Párizsban. Ő keltette fel Pascal érdeklődését e tudományok iránt.

1. Alapítása óta a Pálos rendé. Európában ez az egyik legrégebb óta folyamatosan működő kolostor.
2. 1786-ban II. József feloszlatta a szerzetesrendet. A kolostorból először raktár, majd kórház lett. 1854-óta fegyintézet: előbb női börtön, 1952 óta férfi fegyház.
3. Néhány év után huszita rabló lovagok foglalták el, majd királyi vadászkastéllyá építették át. A második világháborúban hírszerző központként működött, ezért 1943-ban felrobbantották.

1. Koruk híres hadvezérei voltak, akik a Rákóczi szabadságharcban, és a magyar Jakobinus mozgalomban is aktívan kivették részüket.
2. A Börzsöny állat- és növényvilágának kutatásával. Több fajt fedeztek fel, melyek tudományos (latin) nevükben azóta is őrzik felfedezőiket. (pl. Canis Verseghy, Pinus Anyos, Viragh Tschokorr)
3. Híres írók, költők, nyelvészek, és irodalmárok voltak. Virág Benedek a raboskodó Batsányihoz is írt verset, Verseghy többek között a Marseillaise-t fordította magyarra.

1. A Magas-Börzsönyben legnagyobb arányban a bükk található, mellette gyertyán, a magasabb területeken pedig magas kőris. Az alacsonyabb hegyekben a kocsányos tölgy, a cser és a molyhos tölgy alkot erdőt. Nagymaros környékén szelídgesztenye is található.
2. A Magas-Börzsönyben legnagyobb arányban a nyár található, mellette akác, a magasabb területeken pedig fenyő. Az alacsonyabb hegyekben az alacsony tölgy, a bükk és az éger alkot erdőt.
3. Mivel a Börzsöny csak középhegység, így mindenütt a tölgy és a hárs a leggyakoribb fafaj, a magasságtól függetlenül.

1. románok
2. palócok
3. szászok

1. A Börzsönygyöngye és az Ipolyvére nevű szőlőfajok, melyekből a híres hegyaljai borok készülnek.
2. Az Ipoly által kialakított speciális klímának köszönhetően hazánkban csak itt folyik kiwitermesztés.
3. Ezen a vidéken találhatók hazánk legnagyobb szamóca- és málnaültetvényei.

1. sehogy
2. Zálogképpen kapta Zsigmond királytól.
3. A Thököly-féle kurucfelkelés alkalmával foglalták el a Börzsöny vidékét is, a vajda az osztrák császártól kapta az említett területeket szolgálataiért.

1. A hegység egyik várában raboskodott Cseh Péter, erdélyi vajda. (Ő volt a Rab Vajda) Halála után a hálás utókor elnevezte a várat Vajdarabnak.
2. Lakatos Ottokár szlovák vajda a múlt század elején magyar rabokat dolgoztatott híres vajgyárában. Öt év múlva fellázadtak, és szabadulásuk örömére megalakították Vajdarab községet.
3. Semmi, az egész úgy hülyeség, ahogy van.

1. Semmi, az egész úgy hülyeség, ahogy van.
2. Az Északi-Börzsöny egyik legmagasabb csúcsa a 633 m magas Bugyihó.
3. A Börzsöny északi lejtőin október elejétől néha egészen május közepéig megmarad a hó, amely így majdnem derékig ér, a tavaszi áradáskor pedig a patakok vize lesz az olvadó hótól igen magas. Ezt a természeti jelenséget, mely közel fél éven keresztül derékig érő nedvességet biztosít nevezik a helyi szlávok Bugyihónak.

1. Az Északi-középhegység legnyugatibb tagja.
2. A Dunántúli-középhegység legkeletibb tagja.
3. A Dunakanyari-középhegység legészakibb tagja.

1. A betelepített szászok és palócok által viselt háromágú nadrágtartó.
2. A miocén időszak elején szárazföldi óriás kavicsok kerültek a helvéti emelet slirrétegére. Ezeket egyes helyeken az uralkodó széljárások jellegzetes háromélű kavicsokká deformálták.
3. Középkori érdekképviseleti forma. Az a szövetség, melyet egy adott területen legalább három hímnemű állampolgár hozott létre.

1. Kb. 800.
2. A hegység északi fekvése és hosszú telei miatt, alig 20-30 féle madár él a környéken.
3. Közel 200.

1. Mivel a hegység belsejében sok forrás van, gyakran adott menedéket a környék lakóinak háborúk idején. A tatárjárás után betelepített lengyelek a magasról lezúduló források vizét nevezik a mai napig csicsörkének.
2. A Börzsönyben élő 13 pintyféle közül az egyik faj.
3. A Rákóczi szabadságharc idején a magyarok oldalán harcoló idegen nyelvű katonák vezényszava volt, mely a "tölts csőre!" kifejezésből alakult ki.

1. A Börzsönyben nem is él muflon.
2. Az 1970-es évek elején telepítették be.
3. Mi az a muflon?

1. A "keleti vadak" kifejezés rövidebb formája, melyet a Kárpát-medencében élő avarok használtak a honfoglaló magyarok megnevezésére.
2. Egy ritka orchideaféle, amely egész Közép-Európában csak a Börzsöny területén él, annak speciális klímája miatt.
3. Időszámításunk kezdete körül a Börzsönyben élő germán eredetű nép. Ellenük építették ki a rómaiak a pannóniai határ legerősebb védelmi rendszerét a Duna-kanyarban.

1. Hont és Nógrád. Mindkettőről vármegyét neveztek el.
2. István és Géza. Mindkettő Árpád házi királyról kapta a nevét.
3. Kemence és Diósjenő vára (innen kapta a két község a nevét) egészen a XVIII. századig védte a Kemence-patak völgyét, majd az osztrák császári csapatok egy napon robbantották fel őket.

1. A Duna partján indul Budapestről észak felé az 1-es számú főút, amely a Börzsönyt megkerülve, Esztergomtól vezet Győr felé.
2. Budapest felől a 2-es főúton a hegység keleti oldala, erről ágazik le a Duna mentén futó 12-es út, melyen dél felől közelíthető meg a terület.
3. A hegység a Budapestet Prágával összekötő nemzetközi főúton érhető el, amely hazánkban a 9-es számot kapta.

1. Semmiben.
2. Mindhárom falu a mai napig a legnagyobb arányban rácok (szerbek) által lakott magyar település.
3. Csak a XVIII. században telepítették őket, míg a többi település már az Árpád-korban kialakult.

1. Rácok és románok.
2. Szlovákok és németek.
3. Lengyelek, csehek és oroszok.

1. Müller Péter: Salgó vára gyászban van; a költemény a Rákóczi szabadságharc idején született, Salgó várának osztrák kézre kerülése után.
2. Arany János: Szondi két apródja; a vers Szondi György várkapitányról és 150 főnyi seregének hőstettéről szól, akik 4 napig tartották Drégely várát az 1552. július 6-án támadó 10 ezer főnyi török sereggel szemben.
3. Mányoki Ádám: A magyar jakobinusok dala; költője egy börzsönyi faluban született.

1. Egy ikerszó egyik fele, melynek semmi értelmes jelentése nincs. Töltelék szöveg egy népdalban.
2. A gazdag földesúr hasa, tkp. "zsíros púp". A népdal is ezért szeretné kidobni, ha elázott.
3. Kézzel csépelt rozsszalma, amit az országban több helyen is használtak tetőfedésre.

1. Egerben, egy transzformátorház oldalán.
2. A Nógrádi-vár múzeumában őrzött verseskönyvben, melyet a vár kapitánya zsákmányolt 1552-ben a támadó török csapatok vezetőjétől.
3. A közeli Visegrádi-vár egyik tömlöcének a mennyezetén.

1. havas hegyhát
2. pajzskészítő
3. Annak az avar fejedelemnek a neve, aki a magyarok honfoglalása tiszteletére Árpádnak ajándékozta a falut.

1. aranyat, ezüstöt, vasércet és ólmot
2. mészkövet, vasércet és barnaszenet
3. uránt, mangánt és kobaltot

1. Arra, hogy ebben az időben itt működött az ország egyik legnagyobb ruhaipari manufaktúrája, ahol főként rokolyákat készítettek a közeli Budapest piacaira.
2. Arra, hogy a környéken kitermelt ércből itt olvasztottak vasat.
3. A Királyréti barlangban bányászták azt a jeget, amivel a Börzsöny településeit ellátták, ezért nevezték a környéket a Szokolya hűtőjének.

1. Egy speciális, korát jóval meghaladó technológiával a csatornarendszer segítségével a víz nyomását kihasználva bányásztak vasat és szenet a hegység egyes bányáiban.
2. Magyarország első gőzhajóval járható csatornarendszere volt. Erre jártak vadászatokra Budapestről a nemesek a hegység vadban gazdag erdeibe.
3. Az erdőkből kitermelt faanyagot csaknem a Dunáig le lehetett úsztatni rajta.

1. Majdnem 100 km.
2. Több mint 500 km.
3. Csaknem 300 km.

1. Új várat.
2. Azt, hogy a településen a XX. századig senki nem foglalkozott matematikával, így a szögekhez tartozó elnevezéseket sem ismerték. Ez nagy nehézségeket okozott a külföldi mestereknek, amikor a vár építéséhez képzett munkaerőt kerestek. Nagyon sokáig nem is vállalta senki ezt a feladatot, azzal indokolva az elutasítást, hogy "No grad!" - vagyis itt senki nem ismeri a gradienst, így lehetetlen dolgozni.
3. A településen működő híres ruhaipari manufaktúra által gyártott lovaglónadrágokat nevezték tájszólással így.

1. A Sántha Béla építész által tervezett ipolytarnóci főutca megegyezik az olasz városéval, mert a tervező tisztelete jeléül emléket akart állítani tanulmányai színhelyének.
2. A kb. 22 millió évvel ezelőtti élet nyomait vulkánkitörésből származó riolittufa borította el 2-40 méter vastagságban, amely konzerválta a környék élőlényeit.
3. Mivel a Botos és a Borókás árok által körbevett Rókás-hegy alakja erősen emlékeztet a Vezúvéra, ezért nevezik a környékét "palóc-Pompejinek"-nek.

1. Kubinyi Ferenc losonci képviselő az 1830-as években kezdett itt kutatásokba.
2. Mányoki Ádám, aki az 1600-as évek végén fedezte fel a Kemence-patak medrében azt a több millió éves fatörzset, amely ma a Váci Városi Múzeumban látható.
3. Nógrádhy Béla Drégelypalánk várának kapitánya, aki 1526-ban bukkant rá egy masztodon csontvázára, amikor a várfalak erősítését végezték.

1. 150
2. 335, melyek közül 40-nél több 600 m tengerszint feletti magasság felett.
3. 79, melyek közül majdnem 50-nek a vizét a Kemence-patak gyűjti össze.

1. Jól tűri a patakok egyre nagyobb szennyezettségét, és szaporodásával folyamatosan tisztítja a patakok vizét.
2. Mint neve is mutatja, a kövek között élve folyamatosan fellazítja a patakmedrek talaját, így a víz az apró kavicsokat elragadva egyre mélyebbé és szélesebbé teszi a medreket.
3. Nagyon érzékeny a víztisztaságra, így a szennyezett patakokban nem találja meg az életfeltételeit.

1. Egy védett halfaj.
2. A patak apróbb hordalékai a folyásiránnyal megegyezően koptatják a nagyobb kövek felszínét. A kövicsík akkor jön létre, ha az apró hordalék anyaga keményebb, mint a nagyobb köveké.
3. A kövirákok által a patakmedrekben kikoptatott járatok.

1. A betelepülő németekre utal, a "kommen" német szóból származik.
2. Az encián nevű virág börzsönyi alfajáról kapta a nevét a falu.
3. Szláv szó, köves patakot jelent.

1. Zsigmond király 6 másik felsőmagyarországi várossal együtt 150 évre zálogba adta a lengyeleknek.
2. Bányavárosi rangot kapott, egyike lett a 7 felsőmagyarországi bányavárosnak.
3. A 7 leghűségesebb város egyike volt, akik az Árpád-ház kihalása utáni bizonytalan helyzetben sem akartak elszakadni Magyarországtól.

1. A Börzsöny egyik legrégebbi magyar falujának a neve is szláv eredetű, jelentése: szokol-sólyom. (A királyi udvar solymászai laktak itt.)
2. A középkorban sokak által kedvelt rokolya nevű ruhadarabról kapta a nevét.
3. A hagyományok, szokások több évszázados tisztelete tükröződik a falu német nevében is.

1. 1685-ben villámcsapástól felrobban a lőportorony, Csonka bég, a vár akkori parancsnoka kivonul a várból, és szétromboltatja az épen maradt részeket. Azóta rom.
2. A Rákóczi-szabadságharc után Lipót császár több felvidéki várral együtt felrobbantatta.
3. Földvár formájában már a népvándorlás idején állt itt vár, és teljesen csak a II. világháború tudta megszüntetni a jelentőségét. A Magyarországról menekülő németek robbantották fel.

1. Már a XVI. században, amikor Nagybörzsönynek bányavárosi rangja megtartása miatt feltétlenül szüksége lett arra, hogy a bányászatot továbbra is gazdaságosan tudja működtetni.
2. A II. világháború után, 1953-ban, hogy a budapesti munkások gyermekei könnyebben eljuthassanak kirándulni a környék erdeibe, hegyeibe.
3. 1908-ban kezdték építeni, mikor már a bányák kimerültek ugyan, de a fakitermelés ismét erőteljesen elkezdődött.

1. A meredek hegyoldalon a szintkülönbség leküzdésére a kisvasútnak számos irányfordítót alkalmaztak, így a kisvasútról nyerte a nevét a hely.
2. A török uralom idején gyakran hajtottak erre rabláncra fűzött foglyokat, akik -mivel össze voltak láncolva- csak egészen kicsi lépésekben tudtak haladni.
3. Ezen a hegyoldalon termett az az igen kicsi szemű szőlő, amelyből Mátyás király kedvenc borát készítették. Ez volt az aprólé.

1. A hegység falvait a patakok látták el ivóvízzel, melyek a forróság miatt olyan sűrűn kiszáradtak, hogy több forrástól az egyes falvakig deszkákkal lefedték a patakokat a párolgás csökkentésére.
2. A forró száraz nyár miatt az egész országban éhínség tombolt. Emberevés gyanújával 145 cigányt fogtak perbe, közülük 42-t ki is végeznek.
3. Az aszály miatt a Börzsöny csaknem minden erdeje kiszáradt. A száradék kitermeléséhez német és román munkásokat hoztak, az új erdők telepítését pedig szlovák erdészek végezték.

1. A szabadságharc leverése után 1856-ban építették, eredetileg börtönnek.
2. A trianoni békeszerződés után az Ipoly folyó országhatárrá lépett elő. A határőrség 1923-ban épült központi laktanyája a mai általános iskola.
3. Az emeletes, barokk épületet 1751-ben építették. Ettől kezdve egészen 1793-ig az épületben székelt Hont vármegye hivatala. (Itt tartották az "emberevő cigányok" perét is 1782-ben.)

1. Az 1896-os athéni olimpián 100 m-es síkfutásban 3. lett.
2. Ő volt az az ügyvéd, aki 1867-ben a "Kiegyezési szerződés" aláírását előkészítette Deák Ferenc és Ferenc József császár között.
3. Semmiről. Életemben nem hallottam még a nevét.

1. Egy nemesi udvarházat (vidéki úrilakot) egy magas rangú katolikus papnak.
2. Egy nyilvánosházat, az azokat üzemeltető, férfiakból álló testületnek.
3. Egy udvarhölgyet az esztergomi egyházi énekkar részére.

1. A XVIII. században a gödöllői Grassalkovich-uradalom telepítette le Kóspallag lakóit, hogy olcsó munkaerőt biztosítsanak az erdők kivágásához. A telepesek mind egy szláv népcsoporthoz, a kósokhoz tartoztak.
2. Miután Mátyás elfoglalta Bécset, a bécsi vár kapuját betörő Kós Bélának (kinek neve a munkájára is utal) ajándékozta kedvenc vadászterületének egyik faluját.
3. A kosok parlagja kifejezés összevonásából származik, juhlegelőt jelent.
4. A középkorban ebben a faluban laktak a várkapuk betörésére specializálódott katonák, akik faltörő kosaikkal a börzsönyi tölgyfák segítségével tartották formában magukat két csata között.

Megy a csiga hazafelé ...

A kulTÚRA lApjára

Megnézzük a következőt?

©koperályt