A domain nevek átalakulása
A nevébõl gazdagszik a sziget
50 millió dollárért vásárolta meg a DotTV a .tv domain használati jogát - mégpedig nem egy brókertõl, hanem annak természetes tulajdonosától. A .tv ugyanis a csendes-óceáni Tuvalu szigetének legfelsõ szintû domainje. A DotTV vezetõje, Lou Kerner szerint a pontnak és a világ legismertebb betûszavának, a tv-nek a házasításából születõ domainben fantasztikus üzleti lehetõségek vannak. Kerner azt állítja, hogy az elsõ próbakörben 200 .tv végzõdésû URL-t adott el, összesen 300 ezer dollárért. A cég az 50 millió dollárt havi egymilliós lebontásban fizeti a 10 600 lakosú szigetnek, amelynek ez ily módon a legnagyobb bevételi forrása lesz.
(2000. április 11.)
Új domain nevek az Interneten
Új domain neveket hoz létre az ICANN. A nemzetközi domain regisztráló szervezet augusztusban megkezdi a pályázatok begyûjtését, és az év végére végsõ döntést hoz az új
Internetcím-kiterjesztésekről. Az új domainek között szerepel valószínûleg a .shop (vásárlás), a .tel (telekommunikáció) és a .news (hírek). A mostani gyakorlattól eltérõen az ICANN szigorúan szabályozni fogja az új domain nevek alá kerülõ Webhelyek regisztrációját.(2000. július 17.)
Half.com: a Netről a térképre
Átrajzolja az Egyesült Államok térképét, legalábbis annak nagyléptékû változatát egy jövõre induló philadelphiai e-kereskedelmi site, a Half.com. A cégnek ugyanis sikerült meggyõznie az oregoni Halfway, egy 360 lelkes település önkormányzatát, hogy nevezze át a falvat Half.com-ra. A helyi tisztviselõk azt remélik, hogy a névváltoztatás fellendíti majd a település turistaforgalmát és kisvállalkozásokat is a faluba vonz majd. A half.com részérõl a dolog nem több mint marketingfogás: "Valami újszerût akartunk tenni, hogy felhívjuk magunkra a tömegek figyelmét", mondta a cég vezérigazgatója. A település, amely jogilag nem változtatja meg nevét, de nyilvánosan ezentúl csakis Half.comnak nevezi magát, a cégtõl egy a környék természeti látványosságait bemutató Web site-ot kap cserébe.
(1999. december 21.)
Vélemények, hírek az Internetes kereskedelemről…
…amelyek óvatosságra intenek
Evolúció, s nem forradalom
A Webes kereskedõk többsége nem figyel a valós világbeli kereskedelem évszázados tapasztalataira, és nem hasznosítja a hagyományos üzleti tapasztalatokat. "A médiában megjelenõ magasztalásokkal ellentétben a Webes kereskedelem nem forradalom, hanem evolúció". Bár a technológia megújult, az emberek vásárlási szokásai és módszerei nem változtak.
Tévedés!
A vállalatok jelentõs része úgy gondolja, hogy elég egy Website-ot elkészíteniük, és máris jelen vannak az e-kereskedelmi piacon. fontos hogy a Weben kereskedelmi céllal megjelenni szándékozó vállalkozások képesek legyenek az új, digitális médium lehetõségeihez és követelményeihez igazítani gondolkodásukat
A kiskereskedelem rovására nõ az e-commerce
Az online vásárlások 94%-a az offline, azaz a hagyományos kiskereskedelmi vásárlás rovására megy. Piackutató cégek becslése szerint 2002-re az arány vagyis 6.5%.
A lassú net egyre több kárt okoz
Az e-kereskedõk már ma is milliárdokat veszítenek az internetes adatátvitel lassúsága miatt, és a helyzet a következõ években még rosszabb lesz, mondja egy friss amerikai felmérés. A Zona Research szerint egy e-kereskedelmi weboldal letöltési ideje nem haladhatja meg a nyolc másodpercet - ellenkezõ esetben a vásárló feladja és máshová kattint.
Jelentés a “digitális szakadékról”
1998 végére szélesebbé vált az úgynevezett digitális szakadék az amerikai társadalomban: az internethez hozzáférõk köre növekedett ugyan (a háztartások több mint 40%-a rendelkezett PC-vel, és 25%-uknak volt internet-kapcsolata), ám a szegényebb rétegek és a kisebbségek leszakadása minden eddiginél jobban érzékelhetõvé vált
A siker veszélyes is lehet
A végig nem gondolt, stratégiával nem rendelkezõ e-kereskedelmi kísérletek könnyen tönkretehetik magukat a valós vállalkozásokat is. Számos, az e-kereskedelemmel kísérletezõ vállalkozás egyáltalán nem készül fel arra, hogy site-ja esetleg sikeres lesz, és a látogatók millióit vonzza majd. Már eddig is jó néhány vállalkozást vált a saját - elõre nem látott és nem tervezett - online sikerének áldozatává.
….amelyek a nagy lehe
tőséget mutatják be, avagy sikerszakmák az új évezred elejénErõsödik a marketing-szakemberek szerepe
Az elektronikus kereskedelmi fejlesztések stratégiájának kidolgozását az IT-szakemberek helyett egyre több helyen a marketingesekre bízzák. A cégeket már nem az érdekli elsõsorban, hogy mi is az Internet, hanem hogy hogyan tudnák az új médium segítségével piaci versenyhelyzetüket javítani.
Mennyit keresnek az amerikai e-kereskedelmi szakemberek?
A Datamation/Dice amerikai felmérése szerint az e-kereskedelemmel foglalkozó szakemberek átlagfizetése New York City-ben a legmagasabb: 109000 dollár évente, és ebben a városban a legnagyobb a kereslet az ilyen szakemberek iránt. A szerzõdéssel alkalmazottak óradíja Washington D.C.-ben a legnagyobb: 130 dollár. A legkeresettebb szakemberek a webmasterek és a webes fejlesztõk.
Nõ az igény a Java-programozók iránt
Nap mint nap új elektronikus kereskedelmi site-ok jelennek meg a Weben, és az ezeket mûködtetõ Java-applikációk programozói iránt is nagyot nõtt a kereslet. A ZDNet cikke szerint a frissen végzett Java-programozók 40000 dollár fölött keresnek, a tapasztaltabbak bére pedig ennek duplája is lehet. Azok pedig, akik a Java mellett a relációs adatbázisok programozásában is járatosak, jóval 125000 dollár fölött keresnek.
A környezetvédelem és az Internet
Az Internet környezetbarát
Az Internet és az elektronikus kereskedelem anyag- és energiatakarékosságuk folytán környezetvédelmi szempontból elsõdleges fontosságúak. 2003-ig az Internet segítségével évente 2.7 millió tonna papír felhasználásától mentesül a világ, s így a globális felmelegedést elõidézõ széndioxid-kibocsátás is mintegy tíz millió tonnával csökken majd.
A számok tükrében
Elemzõk szerint 2003-ban több mint 150 millió ember használja majd az Internetet, s az elektronikus kereskedelem összértéke az 1998-ban mért 40 milliárd dollárról 900 milliárdra nõ, mások szerint elérheti az 1,3 trillió dollárt is. A fejlõdés üteme persze egészen más az amerikai piacon, mint itt, a közép-kelet-európai térségben. 1998-ban Európa "ráharapott" az Internetre, de 1998 utolsó negyedévében az európai felhasználóknak még mindössze 11%-a vásárolt a Weben. Hosszabb idõre van szükség, amíg az e-commerce valóban elfogadottá válik az öreg kontinensen.
Az EU elektronikus kereskedelmi piacán robbanásszerû fejlõdés várható a nagyon közeli jövőben.
Az IDC elnöke szerint 2001-re az elektronikus kereskedelmi forgalom összértéke eléri majd a 30 millárd dollárt Európában. Frank Gens úgy véli, hogy a teljes e-commerce-forgalomnak csupán a fele zajlik majd PC-ken, mivel a helyüket átveszik a set-top boxok, a web-telefon és a többi, még fejlesztés alatt álló eszköz. Az IDC szerint 120 millió európai rendelkezik majd internet-hozzáféréssel 2001-ben - ez a szám a jelenleginek az ötszöröse.