EDI: Electronic Data Interchange
Az elektronikus adatcsere meghatározása
A mai hazai számítógépes kereskedelmi-ügyviteli rendszerek többsége a hagyományos, papíron zajló adminisztrációra épül, a faxok, a számítógépek is papírok sokaságát nyomtatják. Mivel a megrendelő, a szállító s a kereskedő is ma már jellemzően számítógépes ügyvitellel, rendelés-nyilvántartással dolgozik, ugyan miért kellene mindkettőjüknek papírra nyomtatni és manuálisan továbbítani az árutájékoztatót, az ajánlatkérést, a megrendelést, annak visszaigazolását, a számlát stb.? Logikus a következtetés, hogy célszerû a teljes üzleti tranzakciót elektronikusan feldolgozni. Erre való az elektronikus adatcsere amely az adminisztrációs, pénzügyi, szállítmányozási, államigazgatási dokumentációk, okmányok papírmentes, számítógépek közötti, nemzetközi szabványok szerinti elektronikus cseréjét jelenti.
Az EDI nem keverendő össze az e-maillel, nem személyek, hanem számítógépes rendszerek, szoftverek közötti automatikus kommunikáció. Független a nyelvektől és az alkalmazott számítógépektől is. A telex, fax vagy akár az e-mail kötetlen formájával szemben az információknak kötött tartalommal és kötött szerkezetben kell közlekedniük.
Az EDIFACT
Az EDI nemzetközi szabványát, az EDIFACT-ot nem egy informatikai szervezet, hanem -- gazdasági jelentősége miatt -- az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága dolgozta ki Ez a szabvány meghatározza azokat a szabályokat, amelyek szerint strukturálva lehet kicserélni az adatokat ( ISO 9735-öst, az EDIFACT üzenetek szintaktikai felépítéséről, és az ISO 7372-est, a kereskedelmi adatelemek leíró szabványát). Az európai EDI rendszerek legtöbbjének alapját képező EDIFACT ajánlásokat az Európai Unió folyamatosan EN szabványként adja ki, amely meghatározó a tagországokra nézve. Az EDIFACT szabványok honosítását a Magyar Szabványügyi Hivatal is megkezdte. Az EDIFACT-hoz igazodva olyan adatkommunikáció bonyolítható le, amelynek tartalma a világ összes felhasználójának ugyanazt jelenti, a nyelvtõl és az alkalmazott számítógéptõl függetlenül.
Az EDI bevezetésével várható előnyök
az EDI felhasználható bármely strukturált információ automatikus továbbítására, tekintet nélkül az információcsere céljára.
Megszünteti a nagymennyiségû papírmunkát,
megvalósíthatóvá teszi a "just in time" (éppen idõben) szállítást,
ami csökkenti a raktárkészletet, így csökken lekötött tõke,
csökkenti az információk elõkészítésére, bevitelére, feldolgozására, kinyerésére fordított idõt,
így a személyi és mûködési költségeket, támogatja a folyamatok összehangolását,
így kisebb a hibalehetõség és növekszik a hatékonyság, (pénzügyi, iktatási rendszerek, automatikus átutalások stb.),
leegyszerûsíti a több forrásból érkezõ információgyûjtést és egyszerûsíti azokat a folyamatokat, melyek ismétlõdõ, szabványos információk adattömegének bevitelébõl állnak.
Az EDI elterjedésének gátjai
a bevezetés jelentõs költségekkel és gyakran ügyviteli átszervezéssel jár.
a helyi nemzeti szabályozások és törvények különbözõségei akadályokat jelentenek különösen az illetékességi és felelõsségi kérdésekben,
az okmányok egy részét értelmezési okok miatt nem lehet egynyelvûvé tenni,
kormányzati vonatkozásban a minisztériumok között a költségvetés mûveleteit szolgáló EDI forgalom bevezetését vizsgálták, de kiderült, hogy a minisztériumok többnyire nem egymással, hanem az alárendelt szervezetekkel, vagy külsõ intézményekkel/cégekkel kommunikálnak, ezért egy kormányzati EDI valószínûleg nem gazdaságos (felmérendõ, hogy van-e ésszerû mennyiségû kicserélendõ adat), a gyakorlat az mutatja, hogy az EDI ez idõ szerint csak a magániparban (megrendelések, beszállítások, számlázások) hozott hasznot,
nem ismerünk egyetlen kormányzatot sem, ahol az EDI minisztériumok közötti kommunikációt szolgál, külföldi EDI-szakértõkkel folytatott konzultációkon elmondták: úgy gondolják, hogy az induló költségek nagysága és a várt haszon kétséges kimutathatósága miatt a központi kormányzati bevezetés politikai és nem gazdasági döntés eredményeként várható csak el,
a folyamatot még így lassíthatja a járulékos átszervezési igény.
Általános helyzetkép az EDI jelenlegi alkalmazásáról:
Hazánkban a néhány évvel ezelõtti kezdeti lépések után igen lassú volt az elõrehaladás, de az elektronikus kereskedeletérhódításával áttörés várható hiszen a piaci verseny a cégeket rávezeti ügyviteli rendszerének korszerûsítésére. Pl:kötelezõvé teszi a bankok számára, hogy üzeneteiket standard formában, elektronikusan küldjék és fogadják.
Az EDI elterjedésének másik akadályát alkothatják -elsősorban intézményi területen- az SQL bázison működő IV. generációs osztott adatbáziskezelõ
k.
Az EDI hazai alkalmazásának egy példája
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a kormányzat támogatásával a UNISYS Magyarország Kft. mint fővállalkozó bevonásával, a SOFTEC Kft. és az EDIPORT Kft. közreműködésével 1998. novemberében indította "EDI kísérleti üzemének megvalósítása a vámigazgatásban" projektet. A projekt hosszú távú célja az EDIFACT szabv
ányon alapuló EDI technika meghonosítása a vámigazgatásban, elsősorban az ügyfelekkel történő elektronikus okmánycsere területén a vám és jövedéki szakterületen egyaránt.
A jövedéki törvény által támasztott kötelezettség a jövedéki dokumentumok elektronikus benyújtásának EDI alapú megvalósítását a projekt kiemelt feladatává tette. A kísérleti üzem sikere teremti meg, hogy a jelenleg bevezetett nem szabványos elektronikus adatküldést felváltsa a szabványos EDI kommunikáció
Hasznos Web-lapok:
Vido Viktor miskolci egyetemista web-lapja, rajta értékes információk az EDI-ről.
A VPOP lapjáról
Az EDI meghatározása az ITB honlapjáról