1. rozzsal keresztezett gabonaféle
2. változatos színű, bázisos kémhatású, mélységi szemcsés kőzet.
3. a bükkös erdők jellegzetes aljnövényzete

1. Titánban gazdag mélységi magmás kőzet. Elsőnek a Bükk-hegységben fedezték fel. (Wehrle Alajos, osztrák születésű geológus nevéből)
2. Második világháborús német katonai sírmaradvány (a Bundeswehr nevéből)
3. A középkorban a Bükk-hegység mai területére betelepített német népcsoport neve.

1. A föld kérgének izzón folyó olvadéka, amely tűzhányók kitörésekor láva formájában kerül a felszínre. A vulkáni kőzetek alapanyaga.
2. Az Alföld közepéről a hegyvidékre betelepülni szándékozó alacsony műveltségű, primitív embercsoport helyi megnevezése.
3. Az “ön termése” kifejezés az Upponyi-hegység vidékén élő parasztok jellegzetes putnoki tájszólásával. (Tkp.: a maga magja.)

1. A XVIII. sz-ban betelepülő szlovákok által az üveggyártáshoz felhasznált vízinövény, amely a 800 m tengerszint feletti magasságú folyóvizekben található.
2. Vörös színű, kristályos vulkáni kőzet, melynek aprószemcsés-üveges anyagába különféle színű kvarc-, földpát kristályok ágyazódtak be.
3. A két világháború között Miskolcon gyártott fasírtpor elnevezése.

1. Spárga, zsinór szlovákul. (tót nyelvjárás)
2. A Sajóban és a Hernádban valamikor nagy tömegben élő halfaj neve.
3. Agyag és szénsavas mész egyidejű lerakódásából keletkezett sárga, vagy szürke színű üledékes kőzet. A cementgyártás fontos nyersanyaga.

1. A földtörténeti újharmadkor 10-15 millió évvel ezelőtti első nagy szakasza. A hazai barnakőszenek keletkezésének kora.
2. Őskori állati maradványok tömeges előfordulása a Bükk-hegység kőzeteiben.
3. Új-Zélandon élő, nagytestű növényevő állat.

1. Dél-Amerikában (főként Rió de Janeiróban) termesztett fűszernövény.
2. Világos színű, vegyi összetételében a gránitnak megfelelő vulkáni kőzet.
3. Sötétre pácolt bútor bükkfából, amit K. Rio litván mérnök tervezett.

1. A Rákóczi-szabadságharc szökött katonáinak elnevezése, labanc dialektusban. (Az “Ön dezertőr” kifejezésből ered.)
2. Egy csillagkép neve, amelyik május-június hónapokban a Bükk-hegység fölött látható.
3. Szürkés, vagy feketés színű, olykor üveges felületű fiatal vulkáni kőzet. Útburkolásra használják. (A dél-amerikai Andok nevéből)

1. Kristályos tömött kvarc. Az ősember pattintott eszközöket készített belőle, ma építőanyagként használják.
2. A Don-kanyarnál hősi halált halt felszabadító hadsereg emlékművének Répáshután felállított másolata.
3. Kalcium tartalmú ásvány, a fogkrémgyártás egyik alapanyaga.

1. A XX. sz. második felében gyártott karórák összefoglaló megnevezése.
2. A szolárium elődjét, a kvarclámpát működtető kristályos fém, mely hevítés hatására kvarcitot bocsát ki, ami a bőr pigment-tartalmát erősen megnöveli.
3. Magas hőmérsékleten megolvadt és kristályosodott szilícium-dioxid. A földkéreg leggyakoribb ásványa.

1. Szlovákiában élő ragadozó-madár, a karvaly közeli rokona. Időnként az Északi-középhegységben is előfordul.
2. Mészkősziklák felszínén az esővíz hatására keletkezett tarajos bemélyedések.
3. A Bükkben gyakori vízimalmoknak az a tartozéka, ahol a fennsíkon termesztett gabonát a malomkövek közé juttatják.

1. Hegyvidéki víztározó.
2. A mészkőnek a szénsavas víz oldó hatására kialakuló lepusztulási formája, jellegzetes alakzatokat és jelenségeket mutató felszín.
3. Magas hőmérsékleten megolvadt és kristályosodott szilícium-dioxid. A földkéreg leggyakoribb ásványa.

1. Töbör. Mészkőfennsíkok felszínén kialakult tölcsérszerű nagy kerek bemélyedés.
2. “Addig a vonalig” (do linea). A kőbányászatban használt szakkifejezés.
3. A Bükkben élt előemberek máig fennmaradt háromtagú szolmizációs hangsora: do - li - na. A ’80-as évek elején a Bikini együttes is felhasználta az első lemezén.

1. A középkori végvárak urai által alapított társaságból (Liga) erkölcsi okok miatt kizárt lovagok megjelölése.
2. A legfiatalabb korú barnakőszén, amelyben a növényi szerkezet még felismerhető.
3. Alacsony vastartalmú, pirittel szennyezett vasérc.

1. Karsztos területen a vízszintes barlangot a felszínnel összekötő tölcsér alakú mély üreg. (Függőleges barlang.)
2. Mocsárból, lápból kiemelkedő, tömör, alacsony növénycsoport, vagy elhalt növényi részekből keletkezett kis halom.
3. A Csongor és Tünde népmesében szereplő erdei manók közös neve.

1. A csomó középkori változata. A nyelv fejlődésével alakult ki a mai formája: zsombék đ csombék đ csomó
2. Mocsárból, lápból kiemelkedő, tömör, alacsony növénycsoport, vagy elhalt növényi részekből keletkezett kis halom.
3. Karsztos területen a vízszintes barlangot a felszínnel összekötő tölcsér alakú mély üreg. (Függőleges barlang.)

1. A néhány éve ismét divatba jött bio-táplálkozás fontos alapanyaga. A bánkúti sípályákon a nyári hónapokban bőven termő szamócából őrölt liszt. (Az eperliszt rövidítése.)
2. Északi bükkösök aljnövényzetében nagy mennyiségben előforduló pázsitfűféle.
3. Riolitos összetételű, hevítésre erősen megduzzadó, üveges vulkáni kőzet. Az építőiparban szigetelőként használják.

1. A földtörténeti ókor befejező szakasza. Kb. 240 millió éve kezdődött, és kb. 40 millió évig tartott. (Perm orosz város nevéről)
2. Az I. világháborúban alkalmazott harci gáz, amely a Bükk-hegység falvait is teljesen elpusztította. A fennsíkon azóta sem épült újjá egyetlen falu sem.
3. A mészkőhegységekre jellemző kőzet, amely legnagyobb mennyiségben Peremarton térségében fordul elő Magyarországon.

1. A pókerben az az állás, amikor már csak egyetlen ász hiányzik a győzelemhez, mert három már a kezemben van.
2. A földtörténeti középkor első szakasza. 25 millió évig tartott és kb. 200 millió éve kezdődött.
3. A Három Királyokról elnevezett szikla a Bükk nyugati peremén.

1. Elrejt, eldug népiesen. Az erdei rablók által elrejtett kincsekre utal.
2. Ritka gyógynövény, amelyik egész Európában csak a Bükk-fennsíkon terem, annak speciális éghajlata miatt.
3. Lejtős földtömegek viszonylag gyors csuszamlásával keletkezett mélyedés, szakadék.

1. Meszet és magnéziumot tartalmazó, áttetsző, kristályos ásvány, illetve az ebből felépülő világos színű üledékes kőzet. (Dolomien francia ásványkutatóról.)
2. Jégkorszak. A földtörténeti negyedkor első része. Az emberiség legősibb történetének korszaka.
3. “Húzd addig a vágatig” (do lo mit). Az ércbányászatban a használt szakkifejezés, a kibányászott anyag felszínre juttatásakor kiáltották a föld alól a felszínen lévő segítőknek.

1. A hologramok előállításához használt eljárás, melyet a magyarszármazású Gábor Dénes dolgozott ki.
2. Földtörténeti jelenkor.
3. Csillagkép.

1. Tar-kő, Cserepes-kő, Pes-kő
2. Bél-kő, Vár-hegy, Orom-szikla
3. Tepke, Karancs, Nagy-Milic

1. Istállós-kő 959 m
2. Írott-kő 982 m
3. Csúcs-hegy 998 m

1. Bagolyvár, Cseppkőbarlang
2. Szeleta-barlang, István-barlang
3. Lillafüred, Csobánka

1. Hegycsúcs.
2. Fafaj.
3. Patak.

1. Mátra.
2. Bükk.
3. Zemplén.

1. Tar-kő (950)
2. Csóványos (938)
3. Írott-kő (882)

1. Bálvány (956)
2. Sas-kő (898)
3. Nagy-Milic (895)

1. Cserehát
2. Bakony
3. Mátra

1. Cserhát
2. Zempléni-hegység
3. Mátra

1. A gyíkok egyik alfaja, amit a gólyák tömegesen fogyasztottak. erre utal a népdal is.
2. Gerle, galamb.
3. Ritka macskaféle ragadozó.

1. Kevesebb, mint 10.
2. Tíz és 20 között.
3. Több mint 25.

1. 1977. január 01. Az első hegyvidéki nemzeti park.
2. .1989. augusztus 20.
3. 1997. október 23. A legfiatalabb nemzeti parkunk.

1. Bükk-hegység, Mátra, Cserehát
2. Bükk-hegység, Mezőföld, Hegyalja (Kis-Bükk)
3. Bükk-hegység, Upponyi-hegység, Ózd-Pétervásárai-dombság (Ó-Bükk)

1. Tarna, Sajó
2. Hernád, Zagyva
3. Szuha-patak, Bodrog

1. Bükki Nemzeti Park,
2. Nagykunsági Nemzeti Park,
3. Fertő-Hansági Nemzeti Park

1. NY: Mátra É-K: Cserehát
2. NY: Mátra É-K: Zempléni-hegység
3. NY: Börzsöny É-K: Mátra

1. Útépítésre. Ebből készült az M7 autópálya legrégebbi szakasza is.
2. Tetőfedésre és iskolai palatáblának.
3. A Bükkben elterjedt speciális síkmalomkövet készítettek belőle.

1. Forrásmészkő.
2. A tetanusz betegség lappangási szakasza.
3. Szénégető boksa.

1. A Lillafüred melletti Garadna-völgyben.
2. A Bükk-fennsík déli peremén, a Tar-kő lábánál.
3. A Szilvásvárad melletti Szalajka-patak medrében.

1. A Csernely-patak.
2. A Hernád.
3. A Laskó-patak.

1. NY: Pes-kő, K: Kis-kavics
2. NY: Bél-kő, K: Molnár-szikla
3. NY: Tar-kő, K: Kovács-szikla

1. Az Eger-völgye.
2. A Bán-völgy.
3. A Garadna-völgye.

1. Északon a Libanyak keskeny gerince.
2. Északon a Farkasnyak keskeny gerince.
3. Délen a Farkasnyak széles gerince.

1. A tatárjárás.
2. A II. világháborúban használt vegyi-fegyverek.
3. A fennsík tagolatlansága, és a vízhiány.

1. Karsztosodás
2. Miocén
3. Suvadás

1. A mészkő kivételével mindenhol, különben nem tudna elfolyni az esővíz.
2. Sehol. Ma már nem léteznek ilyenek.
3. A mészkő, és a nem karsztos vízrekesztő kőzetek találkozásánál.

1. Csipkés-kút, Létrás-tető, Jávor-kút, Bolhás, Disznós-kút, Barátság-kert, Kaszás-rét
2. Lillafüred, Szalajka-völgy, Szilvásvárad
3. Bánkút, Nagy-Eged, Laci-lápa, Katona-forrás, Garadna-völgy

1. Bujáki.
2. Visszafolyó, vagy ravaszlyuk.
3. Tűnődés, vagy pokolkapu.

1. A fülemüle énekesmadár becézése. Már Arany János is használta egyik költeményében.
2. Mészkő.
3. Szénégető boksa

1. Szinva, Cser-kút, Csiga-csap
2. Szalajka, Garadna, Katona
3. Vörös-kő, Imó-kő, Fekete-len

1. Madárfaj.
2. Menyétféle.
3. Hüllő, a lábatlangyíkok családjába tartozik.

1. Fényképészeti eljárás, amikor bázisos kémhatású vegyszerrel kezelik a negatívot, így papírkép helyett vetíthető diafilmet készítenek.
2. Afrikából Európába betelepített ritka fafaj, amely Magyarországon csak az Északi-középhegység bizonyos részein található.
3. Vulkáni magmás, szürkésfekete, zöldes árnyalatú, nagy szemű kőzet.

1. Kőszegi-hegység
2. Börzsöny
3. Mátra

Megy a csiga hazafelé ...

A kulTÚRA lApjára

Megnézzük a következőt?

©koperályt