1. Kab-hegy
2. Kőris-hegy
3. Istállós-kő

1. az utca hírmondója
2. kopjafa-faragó
3. botanikus

1. Vajda János
2. Vajda Péter
3. Kovács Péter

1. Dugonics András
2. Reguly Antal
3. Bródy Sándor

1. Komárom, Veszprém, Fejér
2. Zala, Tolna, Veszprém
3. Somogy, Veszprém, Győr-Moson-Sopron

1. Isztimér
2. Felsőtárkány
3. Dudar

1. Tés
2. Hajmáskér
3. Sümeg

1. Vízimalom
2. Taposómalom
3. Szélmalom

1. Ácsteszér
2. Zirc
3. Pápa

1. Katona Pál
2. Kitaibel Pál
3. Rockenbauer Pál

1. 704 m
2. 580 m
3. 873 m

1. alumínium
2. bauxit
3. narancs

1. Kisdémi római katolikus kápolna
2. Pannonhalmi apátság
3. Mátyás templom

1. 1829.
2. 1848.
3. 1841.

1. Brunszvyck Teréz
2. Meszlényi Terézia
3. Korsós Jozefa

1. Európa hírű vasút és hídépítő, később a Wekerle-kormány kereskedelmi minisztere.
2. A Pesti Hírlap első szerkesztője, később a Batthyány-kormány pénzügyminisztere.
3. A “Mindenkihez” c. röpirat egyik előkészítője, a KMP alapító tagja.

1. Kazinczy Ferenc
2. Karinthy Frigyes
3. Petőfi Sándor

1. Veszprémet
2. Pápát
3. Tatát

1. Géza fejedelem
2. Mátyás király
3. Rákosi Mátyás

1. 900.000 db
2. 300.000 db
3. 85.000 db

1. 326
2. 8320
3. 460

1. Rézbulla 988-ból
2. Aranybulla 1222-ből
3. Tihanyi alapítólevél 1055-ből

1. Dobó István és Dobó Katica
2. IV. Béla
3. Szt. István király és Gizella királyné

1. Bódy Gábor
2. Müller Péter
3. Koltai Róbert

1. a több, mint 400 éves kocsányos tölgy 4 m-es kerületű törzzsel
2. a több, mint 250 éves szilfa 6 m-es kerületű törzzsel
3. a több, mint 620 éves trombitafa 12 m-es kerületű törzzsel

1. Meghalt. Holttestét innen vitték át az általa alapított tihanyi apátságba, ahol eltemették.
2. Megszületett.
3. Szűz Mária tiszteletére cisztercita apátságot alapított, amely 1814-től a tanítórenddé átalakult ciszterek magyarországi központja lett.

1. Meghalt. Holttestét innen vitték át az általa alapított tihanyi apátságba, ahol eltemették.
2. Megszületett.
3. Szűz Mária tiszteletére cisztercita apátságot alapított, amely 1814-től a tanítórenddé átalakult ciszterek magyarországi központja lett.

1. A középkorban a fejlett Nyugat-európai városokat vízzel ellátó víztároló medencéket (ciszternákat) kezelő szerzetesek alapították 1267-ben.
2. Elnevezésük a franciaországi Citeaux város latin Cistertium nevéből származik, ahol első kolostoruk volt. A rendet a környékbeli erdőkbe kivonuló Szent Bernát alapította 1098-ban.
3. Eleinte azokat a szerzeteseket nevezték így, akik a pestisjárványok idején gyógyítással foglalkoztak a testüket borító hólyagok, ciszták miatt.

1. Az eredetileg tiszta magyar település a 150 év alatt annyira keveredett a hódítókkal, hogy az 1700-as évek végére már csak 2 magyar család élt a faluban, a többiek teljesen beolvadtak.
2. Semmi különös. Élte az addig is megszokott mindennapi életét, a törökök ugyanis nem jutottak el Zircig, feltartóztatta őket a Bakony, és az itt kiépült várrendszer.
3. A falu teljesen elpusztult, egyetlen lakója sem maradt.

1. Újratelepítése a XVIII. sz. első negyedében történt a cisztercita rend jóvoltából, elsősorban német eredetű iparosokkal.
2. Senkivel. Mivel Zirc soha nem pusztult el, így nem is kellett újratelepíteni.
3. Mint a település neve is mutatja, szlovák eredetű bányászokkal, akik mangánt, az ő szóhasználatukban zöld ércet, vagyis “zírcet” bányásztak a környező hegyekben.

1. Természettudós, a Zirci arborétum megalapítója.
2. Bakonybélben született hóhér akit az tett híressé, hogy rövid élete során ő fejezte le a Bakonyt megszálló török és osztrák hadvezéreket is, majd az ezért kapott pénzből könyvtárat alapított.
3. 1819-ben született Zircen. A magyarok őshazájának, az Urál-hegységnek az első kutatója, a finnugor nyelvészet úttörője.

1. A Reguly Antal könyvtár, az elnevezést csak a hagyományok miatt őrizték meg.
2. Laczkó Dezső közel 25.000 db-ból álló geológiai gyűjteménye, 10.000 növény-, 180.000 gerinctelen és közel 6.000 gerincesből álló kollekció. Kiállításán a Bakony növény- és állatvilágát mutatja be.
3. Reguly Antal természettudós hagyatéka, melynek nagy részét rovargyűjteménye és az általa Afrikában elejtett nagyvadak trófeái, valamint különböző törzsek használati eszközei alkotják.

1. Senki.
2. A veszprémi Bakonyi Múzeum alapítója.
3. A Nagyvázsonyban élő magyar nemes, aki Arany Toldijában is szerepel. Sok pénzt költött a vidék kulturális fejlesztésére.

1. Pán a görög mitológia pásztoristene, az ő nevéből származik a pánszlávizmus kifejezés is, amely az összes szláv nép egyesítésével, világuralomra törekvő politikai irányzatot jelöl. Ennek az irányzatnak a magyarországi képviselőit temették el az apátság udvarán.
2. Az ókori római tartományban, és annak későbbi területén élő népek angolszász elnevezése: “Pan the on”, amit sűrűn használtak a nyugati bevándorlókra, például a szerzetesekre is.
3. Eredetileg az istenek összességének szentelt templom, de kiváló emberek emlékének szentelt díszes építményt is jelöl.

1. Bakonyi hittérítők, akik Janus Pannoniussal együtt indultak keletre, a magyarok őshazájának felkutatására. Sikeres visszatérésük után híres közéleti szereplőkké váltak.
2. Fischer Móric (1799-1880) porcelánfestő, porcelángyáros, aki a herendi gyárban véghezvitt fejlesztéseiért nemességet kapott. Lóczy (1849-1920) geológus, Ázsia-kutató, a Földtani Intézet igazgatója és a Magyar Turista Egyesület létrehozója.
3. Magyar regények dunántúli származású szereplői: Lóczy a “Légy jó mindhalálig”-ban, Fischer pedig Jókai több regényében is szerepel.

1. 1826-ban Stingl Vince
2. 1810-ben Fischer Mór
3. 1896-ban Farkasházi Jenő

1. Selmecbánya
2. Kolozsvár
3. Sopron

1. Észak-Magyarország
2. Erdély
3. Dunántúl

1. Az útépítés egyik alapanyaga, ebből készül a szurok.
2. Víztől kivájt, meredek falú, keskeny, mély völgy.
3. Ázsiai népcsoport tagjai.

1. Eredetére két magyarázat is létezik: egyik a szláv eredetű irtás, tisztás; másik a magyar belső.
2. Angol eredetű, de francia szerzeteseknek köszönhető, akik az általuk itt épült apátsághoz tartozó bakonyi harang a “Bakony bell” után kapták a nevet nyugati rendtársaiktól.
3. A múlt század elejéig újfalu névre hallgatott. Mai nevét a betyároknak köszönheti, akik a falusi kocsmában arra a kérdésre, hogy honnan érkeztek csak azt válaszolták: “a Bakonyból”, amit e helyi lakosok dialektusa változtatott “Bakonybél”-lé.

1. A budapesti Gellért-hegy kilátóját tervező német származású szerzetes (1562-1649). Terveit a Kőris-hegy kilátója alapján készítette.
2. 980-1046 között élt velencei származású pap aki Pécsváradon élt, majd Imre herceg nevelője lett. 1023-1030-ig Bakonybélen remetéskedett, ekkor nevezte ki István király püspökké.
3. A bakonyi betyárok püspöke, akit ezért a tevékenységéért Budán elítéltek. Az ítélet értelmében hordóba zárva gurították bele a Dunába a mai Gellért-hegyről.

1. Semmilyen.
2. István király temetésén Gellért ölte meg a –szerinte– jogtalanul trónra törő Imre herceget.
3. 1083-ban együtt avatták őket szentté.

1. Szellemi központként a XII. sz. végén 86 könyvvel rendelkezett, így itt volt az ország harmadik legnagyobb ismert könyvtára Pannonhalma és Pécsvárad után.
2. Az Árpád-házban szokássá vált, hogy koronázásuk után az új uralkodók néhány hetes vadászatot rendeztek vendégeiknek Bakonybélben. Ilyenkor építették ki az uralkodáshoz szükséges új kapcsolataikat.
3. Semmilyen.

1. Egy bakonyi település neve.
2. Várkapu előtt ásott árok.
3. A nyáj őrzése során a juhászok által végzett tevékenység.

1. Keszthelyi-hegység (447 m), Balaton-felvidék (447m), Déli- és Északi-Bakony (600 ill. 704m), Börzsöny (939m)
2. Keszthelyi-hegység (447 m), Balaton-felvidék (447m), Déli- és Északi-Bakony (600 ill. 704m), Vértes (480m)
3. Balaton-felvidék (447m), Déli- és Északi-Bakony (600 ill. 704m), Börzsöny (939m), Kőszegi-hegység (882m)

1. rágcsáló
2. kérődző
3. madár

1. Dr. Torgyán József
2. Göncz Árpád
3. Orbán Viktor

1. Ady Endre
2. Szabó Lőrinc
3. Radnóti Miklós

1. Gárdonyi Géza
2. Petőfi Sándor
3. Arany János

1. Ritka növények.
2. Ritka állatok.
3. Ritka nagy hülyeség.

1. Kínában
2. Japánban
3. Herenden

1. Fekete István
2. Hermann Ottó
3. Menyhárt Jenő

1. Eszméletvesztéssel járó fejgörcs amit a Somhegy varázslói tudtak előidézni.
2. Bányászati szakkifejezés, a csillék felszínre juttatásának folyamata. (Húzta bányász dialektusban.)
3. Üveggyártásnál is használt olvasztókemence, kisebb kohó.

1. Kiterjedése közel 4.000 km², hossza 110, parthossza 327, szélessége átlag 8-10 km, a Tihanyi-félsziget és Szántód között 2, Siófok és Alsóörs között 17km.
2. Kiterjedése közel 800 km², hossza 97, parthossza 257, szélessége átlag 8-10 km, a Tihanyi-félsziget és Szántód között 1,5, Siófok és Alsóörs között 16km.
3. Kiterjedése közel 600 km², hossza 77, parthossza 195, szélessége átlag 5-8 km, a Tihanyi-félsziget és Szántód között 1,5, Siófok és Alsóörs között 12km.

1. A Tihanyi-félsziget volt az ország első tájvédelmi körzete; már 1952-ben védetté nyilvánították.
2. A Tési-fennsík volt az ország első tájvédelmi körzete; már 1974-ben védetté nyilvánították.
3. A Zirci Arborétum volt az ország első tájvédelmi körzete; már 1967-ben védetté nyilvánították.

1. Brit népcsoport, akiknek Európában egyedül Veszprémben van konzulátusuk (a fővárosi követségek mellett). Ennek a mindenkori vezetője - az illetékes ír - az illír címet viseli.
2. Középkori szász- bányászok. Ők nyitották meg az első bakonyi porcelánbányákat Zirc környékén, majd az ő munkásságuk révén alakult ki az 1700-as évek végén a herendi porcelángyár és 100 évvel később a bauxit feldolgozása Ajkán.
3. A bronzkor végén északról két hullámban érkező illír törzsek uralma már a koravaskorban (i.e. 900-400) nyugodtabb fejlődést biztosított a Dunántúlnak, mint a keleti volt, ahol a különböző nomád népek váltották egymást. Földváruk maradványa megtalálható a Som-hegy tetején, halomsírjaik a Száraz-Gerence oldalában találhatók.

1. 1541-ben Buda elfoglalásával az ország három részre szakad. Ez a rész a Felvidékkel együtt Habsburg uralom alá kerül. A Dunántúli-középhegység és a Balaton segített a törökök megállításában, így a kettős adózás, ami az ország többi részének fejlődését jelentősen visszavetette, itt viszonylag ritkán fordult elő.
2. 1646-ban Buda elfoglalásával az ország három részre szakad. Ez a rész a Felvidékkel együtt török uralom alá kerül. A Dunántúli-középhegység és a Balaton segített a törököknek az osztrák hadsereg megállításában.
3. A Rákóczi-szabadságharc idején szakadt három részre az ország. A Bakony népe a hegység stratégiai helyzete miatt sokat szenvedett. Sanyargatták a törökök, az osztrákok és a magyarok is több oldalról: a felkelők és a hatalom is fegyverért élelemért zaklatta a lakosságot.

1. Semmiben.
2. Ez az egyetlen, amelyik nem Budapestről indul.
3. Az egy számjegyű főutak nem találkoznak, csak Budapesten, a 8-as viszont az M1-est és az M7-est köti össze.

1. A Pannon kőtenger környékén a lapos köveket, a szász bányászok betelepülése után több helyen porcelánlemezeket, a hegség belsejében pedig a kiváló hőszigetelő hegyi sást.
2. Hegyvidékeken fazsindelyt, gabonatermelő vidéken rozsszalmából készült zsúpot, tavak folyók közelében nádat.
3. Az ember már az ókorban használta az égetett agyagtéglát és cserepet, így természetesen ezt alkalmazták az építkezések nagy részénél.

1. Semmiben.
2. Az alföldi városok középkori eredetű emeletes házaival szemben a Dunántúlon csak a múlt század végén kezdtek többszintes lakóházakat építeni, hiszen aki a magasba vágyott, az egyszerűen hegyen épített magának házat, amit a síkvidéki ember nem tehetett meg.
3. A városok többsége középkori eredetű és ott található, ahol már az ókorban is volt város. A városfal miatt már a középkorban is szűk hely zártsorú, emeletes építkezésre kényszerítette a lakosságot.

1. A halmazfalu a külvilágtól teljesen elzárt település, ami az idegen támadások ellen alakult ki abból a meggondolásból, hogy ha egy faluba nem vezet út, oda az ellenség sem tud betörni. Mivel ez nem bizonyult megfelelő védekezésnek, a betelepülő németek tiszteletére többen is utat építettek.
2. A halmazfalu a X. sz. óta betelepülő nomád állattenyésztők téli szállásából alakult ki. Az éppen legjobbnak tűnő helyeken rendezetlenül felvert sátrak helyén épültek fel a házak a földművelésre való áttérés után. Az útifalu az átvezető utak két oldalára merőlegesen épült betelepítettek házaiból alakult ki.
3. Halmazfalunak azokat a hegyi településeket nevezik, amelyekbe csak egy út vezet, így oda vagy csak be, vagy csak onnan ki lehet utazni. Az útifalvakon ezzel szemben több út is átvezet a zavartalan közlekedés érdekében.

1. A főbb útvonalak és vasutak a völgyeket követik. A 8-as főút Székesfehérvárról indulva Veszprémen át az Északi- és Déli-Bakonyt elválasztó völgyön keresztül vezet Devecser irányába. A Bakony keleti határán a Móri-árokban a 81-es út visz Győrbe, vele majdnem párhuzamosan a nyugati határon a 84-es Sárváron keresztül Sopronba. Közöttük Veszprémből a 82-es, Pápáról a 83-as visz Győrbe.
2. Mivel az M1-ről indulnak ki az utak, ezért mindegyik egyessel kezdődik. Az első, ami Győrből vezet Pápára 11-es, a Veszprémi 12-es, a Székesfehérvári 13-as sorszámú. Kelet-nyugati irányban Veszprémen keresztül az M1-es és az M7-es között a 8-as főút szeli át a Bakonyt.
3. Mivel az M7-ről indulnak ki az utak, ezért mindegyik hetessel kezdődik. Az első, ami Győrből vezet Pápára 71-es, a Veszprémi 72-es, a Székesfehérvári 73-as sorszámú. Kelet-nyugati irányban Veszprémen keresztül az M1-es és az M7-es között a 8-as főút szeli át a Bakonyt.

1. A Szent-Béla és a Szent-Bála hegyek. Ezeken a hegyeken végezték ki a múlt században a bakonyi betyárok többségét. Az egyik tetején 10 fő együttes kivégzését biztosító akasztófa, a másikén pedig a kivégzettek neveit hirdető emléktábla áll, melyek arról tanúskodnak, hogy a hatalom nem engedélyezi a rablók és fosztogatók működését.
2. A Szent György-hegy, a Badacsony, a Csobánc, stb. Ők voltak az esküvői tanúi a pogány Istvánnak és Gizellának. Az esküvőt István királlyá koronázása és a kereszténység felvétele után hivatalos keretek között is meg kellett ismételni a közeli Veszprémben.
3. A Szent György-hegy, a Badacsony, a Csobánc, stb. Tetejük kemény bazalt vagy tufa, ami még a medence besüllyedése előtt a puhább rétegekre telepedett. A puhább anyag lepusztult, így a mai bazalt és tufa hegytetők tanúsítják a puhább rétegek felszínének egykori magasságát.

1. Batsányi János, Csongrádon.
2. Lovassy László, Veszprémben.
3. Fazekas Mihályról, Debrecenben.

1. Batsányi János: Bakonyi legények
2. Berzsenyi Dániel: Sobri Jóska halálára
3. Ady Endre: Párizs az én Bakonyom

1. Nyugaton a Kőszegi-hegység, délen a Kisalföld, keleten a Balaton, északon a Vértes határolják.
2. A Bakony a Keszthelyi-hegységtől a Móri-árokig húzódik. Délen a Balaton-felvidék és a Sárrét, északon a Bakonyalja a szomszédai. Két részét a veszprém-devecseri völgy választja el egymástól.
3. Nyugaton a Vértes, délen a Balaton, keleten a Kisalföld, északon a Kőszegi-hegység határolják.

1. 4.000 km²
2. 2.000 km²
3. 8.000 km²

1. Zala, Marcal, Tarcal, Cuha, Gerence,
2. Sárvíz, Mór, Koppány, Rinya, Zala, Cuha
3. Séd, Cuha, Gerence, Galya, Torna, Tapolca

1. Kocsimárka, melyet a múlt század végén gyártottak a bakonyi fafaragók Z. Bugatti tervei alapján. egyik példánya a Bakony Múzeumban látható.
2. Madzagból és ráfűzött lemezkékből álló búgatható népi gyermekjáték. (Búgó hangú pörgettyű)
3. A Bakonyban gyakori madár, amely párzása idején különös búgó hangot hallat.

1. Az üveggyártás alapanyagát adó korund.
2. A porcelán, amelyből Herenden készítik a világhírű edényeket.
3. Az alumíniumgyártás alapanyagát is adó bauxit.

1. Semmilyen. A Bakonyban nincs is ilyen település.
2. A középkorban ide telepített vadászok sajátos településszerkezetet alakítottak ki: az utcára merőleges telkeken egymás mögött több oszlopos, tornácos lakóház is áll. A közelben található a hazánkban egyedülálló ős-tiszafás is.
3. Szentgál az egyetlen olyan bakonyi település, melyet a török pusztítás után spanyolokkal próbáltak újratelepíteni, de az érkező szerzetesek leszármazottai nem tudták megszokni a hideg bakonyi teleket, és visszaköltöztek Spanyolországba. A településen 1897 óta nem lakik senki.

Megy a csiga hazafelé ...

A kulTÚRA lApjára

Megnézzük a következőt?

©koperályt