A magyar “túristaság” története

A XV-XVI. században a polgárosodás és a humanizmus hatására egész Európában egyre nagyobb figyelemmel fordulnak a természet felé. Az akkori Magyarországon a Tátra vonzza leginkább az érdeklődőket. Az 1600-as évek elejétől Frőhlich Dávid késmárki rektor rendszeresen viszi tanítványait a Tátrába. Ebben az időszakban mások is járják már a hegyeket, főleg tanárok és diákok.

Minőségi változást a múlt század második felének középosztálya hoz. E réteg életmódja, vagyoni helyzete és érdeklődése alapján alkalmassá válik arra, hogy a "turistaságot" szervezett sporttá tegye.

1873 a szervezett természetjárás kezdete hazánkban. A világ hatodik ilyen jellegű társaságaként Ótátrafüreden augusztus 10-én megalakult az első hazai turistaszervezet, a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE). Alapszabályban rögzített céljai közé tartozott:

"A Kárpát hegység éspedig elsősorban a Központ Kárpátok vagyis a Magas Tátra feltárása, annak tudományos szempontbóli kifürkészése, leírása és megismertetése, az érdekesebb tájakhoz juthatás megkönnyebbítése és kényelmesebbé tétele, s általában ezen helység iránti érdekeltség felébresztése és terjesztése …"

Ennek érdekében turistautakat jelölnek, építenek ki, védkunyhókat és menedékházakat hoznak létre. 1874-1917 között folyamatosan (eleinte kétnyelvű) évkönyveket jelentetnek meg.

Eredményes működésük következtében 1888-ban megalakult a Magyarországi Kárpát Egyesület Budapesti Osztálya, melynek első elnöke Eötvös Lóránd lett. Vezetése alatt sok turistalétesítmény épült: utak, turistaházak, pihenőhelyek, útvonalak.

1891. szeptember 29-én az MKE Budapesti Osztályából jött létre a Magyar Turista Egyesület (MTE), mely fő céljának a középhegységi túrázás fejlesztését tartotta. Ezzel megindul a hazai középhegységek feltárása és bekapcsolása a természetjárásba.

1913 november 30-án 22 egyesület, több mint 100.000 taggal megalakította a Magyar Turista Szövetséget (MTSZ). 1918-ban a soproni vándorgyűlésen elfogadják a mozgalom etikáját jelentő "Turista tízparancsolatot". Ebben az évben alakul a Cserkész Szövetség is, ami fiatalok ezreit vonja be a turisztikába.

Az 1920-as Trianoni-béke alapján Magyarország elveszíti hagyományos turista területeinek többségét. A II. világháború idején visszaszorult, az MTSZ tevékenysége. 1945 után a politika a természetbarát mozgalmat is államosította, s 1949-ben létrehozta a Magyar Természetbarát Szövetséget (MTSZ), mely azóta váltakozó sikerrel végzi a magyar természetjárás érdekképviseletét és szakmai vezetését.

A közelmúlt egyik nagy egyénisége Rockenbauer Pál, aki hallatlanul sokat tett a magyar természetjárás népszerűsítéséért. Stábjával végigjárta az Országos Kéktúrát, s közben csodás filmet forgatva szerzett rangot csapatának, a természetjárásnak, s országunknak. A"Másfélmillió lépés Magyarországon" című filmmel örökbecsűt alkotott, majd lépett még egymilliót a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalán hasonló sikerrel. Kopjafája Zengővárkony mellett turista zarándokhely.

Vissza a kezdőlapra
Megy a csiga hazafelé ...

Az toúrázásrúl
Honnan is jöttem?

Túramozgalmak, minősítések
Hova is megyek?

A BJG túrák cimlapjához
Hogy megy ez a gyakorlatban?