Körös-Maros Nemzeti Park
Igazgatósága
5540 Szarvas, Anna-liget
Tel.: 66/313-855
A Körös-Maros Nemzeti Park is a legfiatalabb magyar nemzeti parkok közé tartozik a maga 50.000 hektáros területével, melyből 776 ha fokozottan védett. Hazánk hetedik nemzeti parkjaként alakult meg 1997 januárjában. Magába foglalja Békés megyét, Csongrád megyének a Tiszától keletre eső területeit, a dévaványai pusztákat és a Körösök völgyét.
A területen a régóta intenzíven művelt szántóföldek közé ékelődve, mozaikszerűen maradtak fenn természeti értékek. A Körös-vidéken kiemelt feladat a szikes puszták, a mocsárreliktumok és erdők védelme. Jelentős természeti értéket képviselnek a dévaványai és biharugrai gyepek, a vésztőmágori puszták, a bélmegyeri Fás-puszta és a Körös-völgyi árterek. A löszháti tájakon az egykori löszpuszták maradványainak, valamint a Maros ártér értékeinek megóvása tekinthető elsődlegesnek. Az elmúlt korok természeti értékeit legérintetlenebb állapotban a szabadkígyósi, pitvarosi, cserebökényi, kardoskúti puszták, valamint a Maros-völgyi árterek őrizték meg.
A nemzeti park területén találhatók olyan növény- és állatfajok, amelyek a Kárpát-medencében már csak itt élnek illetve állományaik jelentős része itt található. Ezeknek a fajoknak és életfeltételeiknek a megóvása nemzetközi szempontból is kiemelt feladat. Ilyen növényfajok például az erdélyi hérics, a bókoló zsálya és a vetővirág.
Állatvilágának legjelentősebb képviselői a madarak. A parkban él a daru, kislile, haris székicsér, az emlősök közül a földi kutya, valamint a legveszélyeztetettebb lepkefajunk, a nagy sziki bagolylepke. Békés megye északi területein található a legéletképesebb túzokpopuláció. A dévaványai Túzokrezervátum irányításával végzik hazánkban a mezőgazdasági munkák során veszélybe került fészekaljak megmentését, a tojások kikeltetését és a felnevelt túzokok visszavadítását.
Az országban egyedül itt, a Körösök völgyét kísérő puhafás
ártéri erdőben fészkel a fokozottan védett kishéja. A galériaerdőkben élő vízimadarak
közül nagyobb számban a kiskócsag és a bakcsó költ.
A Körös-völgy élővilága többnyire olyan, mint a folyamszabályozások előtt volt.
Az ártér bizonyos részeit megközelíthetetlenné teszik a ligeti szőlővel
és komlóval sűrűn benőtt fák. Legszebb és legértékesebb része az Aranyos,
mely körül valóságos trópusi esőerdő alakult ki.
A Maros-völgy már régebb óta védett részén, a makó-landori erdőben 18 csigafaj
él, közöttük a nálunk ritka erdélyi és bánáti csiga. Az ártéren lévő megbontott
kunhalmok homokfalában gyurgyalagok fészkelnek.
A környék kultúrtörténeti értékei közé tartozik a több ezer éven át emberi településnek otthont adó Mágorhalom, a Szarvasi Történelmi Emlékhely, továbbá Szabadkígyóson az Ybl Miklós tervezte Wenckheim-kastély.
Megy a csiga
hazafelé ...
Honnan is jöttem?
Hova is megyek?