A Batsányi János Gimnázium kezdetben a szentesi gimnázium kihelyezett tagozata volt. Az új gimnázium elõbb a Polgári Fiúiskolában kapott helyet. Az elsõ tanév 1920. november 13-án kezdõdött.

Az elsõ osztály három tanárral, 27 nyilvános 1 magán tanulóval indult. A követekezõ tanévben már beindult a második és az ötödik osztály is. 1923 õszén a harmadik és a hatodik osztály is belépett, a tanuló száma 150 fölé emelkedett. Egy új épletre lett volna szükség. Az ebben az évben várossá vált Csongrád ezt megoldani nem tudta, ezért a minisztériummal egyetértésben a Polgári Fiúiskola kétemeletes épületét megosztották a két intézmény között. A gimnázium kapta a II. emeletet, a földszinten két helységet, a rajz- és a tornatermet közösen használták. Ez az állapot 1948-ig tartott a Polgári Fiúiskola megszûnéséig.

1924-ben a középiskolai reform alapján reálgimnáziummá alakult át. Az elsõ érettségi vizsga 1925 júniusában volt. Az 1925/26-os tanévtõl önálló lett, Csongrádi Magyar Állami Szent Imre Gimnázium néven. Ugyanekkor új igazgató került az iskola élére, Róder Pál, aki megszervezte az intézmény egyházi és világi nagy ének- és zenekarát. Az énekkar 1927-ben a középiskolák országos dalosversenyén elsõ lett.

A tanulók nagy része csongrádi volt. Sok szegény gyerek iratkozott be, ezek segítésére alakult meg az iskola "Segítõ Egyesülete".

Az iskola a kultúra és a tudomány ill. a sport területén igyekezett pédát mutatni. Önképzõ körük a humán érdeklõdésû tanulók alkotó, reprodukáló munkája számára biztosított lehetõségeket.

A sportkörök tagjai számos sportágban kitüntek a KIOSOK versenyében.

A nem csongrádi tanulók számára 1929-ben sikerült egy internátust szerezni elõbb 50, majd 80 férõhellyel.

A gazdasági válság idején a szegény gyerekek segítése nehezebbé vált és az állam a nehéz gazdasági helyzet miatt 1924-ben és 1932-ben az iskola megszüntetését javasolta, de szerencsére, ha nehezen is, az iskola megmaradt.

A tanárok iskolán kívüli munkája sokrétû volt. Elõadások tartásán kivûl újságot szerkesztettek, könyveket írtak, vezetõ szerepeket töltöttek be egyesületekben.

A harmincas évek közepétõl a reálgimnázium fokozatosan gimnáziummá alakult át, de görög nyelvet nem tanítottak.

- 1989-ben új szárnnyal bõvült iskolánk, ahol könyvtár és 6 tanterem kialakítása valósult meg.

- A gimnáziumi oktatás mellett a 60-as évektõl többféle szakközépiskolai profil volt intézményünkben. A szõlész-borász, az óvónõi és a faipari szakképzés több éven keresztül volt meghatározó irányként jelen.

- 1989-tõl pedagógiai, 1990-tõl 8 osztályos gimnázium, 1996-tól idegenforgalmi szakközépiskolai képzés egészíti ki a négyosztályos gimnáziumi formát.

- Intézményünk igyekszik alkalmazkodni a változó társadalmi igényekhez, nemcsak a szakképzésben, hanem az általánosan képzõ gimnáziumi osztályokban is.
 
 

Vissza a BJG ismertetõre